Wagrami épületkerámiák Szombathely építészetében

Időpont: 2023. március 17. 16.30 óra

Helyszín: BDK, földszinti előadóterem

A tárlatot összeállította és megnyitja: Pintér Bálint művészettörténész

Felolvasással közreműködik: Barabás Lilla

Az első épületkerámia-gyár mottója:

„Iamque opus exegi, quod nec Iovis ira nec ignis nec poterit ferrum nec edax abolere vetustas.”

„Íme, a művem kész, mit sem Jupiter dühödése, sem tűz, vas, se falánk nagy idő soha nem töröl el már.” (Ovidius: Metamorphoses)

Szombathely belvárosában sétálva, a romantikus és a historizáló épületek díszeit csodálva nem is gondolnánk, hogy a durva vakolat- és festékrétegek alatt legtöbbször Victor Brausewetter világhírű – Bécs melletti (wagrami) – gyárának terrakottái rejlenek. Ezek a kerámiamotívumok, amelyek a város több épületén megtalálhatók, feltűnnek osztrák, horvát, szlovák, olasz homlokzatokon is. Ennek magyarázata a sorozatgyártásban rejlik. A homlokzati díszek tömegtermelése új fejezetet nyitott az építészetben, az üzemek költséghatékonyan és gyorsan tudtak a kor divatjának megfelelő, időtálló elemeket előállítani. Ezt az újszerű építészeti díszítésmódot a wagrami terrakottagyárnak köszönhetően már jóval a Zsolnay-gyár előtt széles körben alkalmazták Magyarországon. A korszak jeles építészei – Ludwig Förster és Ybl Miklós – mellett a vidéki építőmesterek is nagy számban rendeltek kerámiákat az üzemből. A wagrami terrakották a gyár földrajzi elhelyezkedése, ill. az osztrák tervezők jelenléte révén igen korán, már az 1840-es években megjelenhettek Szombathely építészetében és népszerűségük a dualizmus korában sem csökkent. A reprezentatív épületek és az egyszerű lakóházak homlokzatdíszei mellett komplett kisarchitektúrákkal is találkozhatunk, a wagrami üzem jelentősen hatott a város romantikus és historizáló arculatára. A tárlat a kronológiát szem előtt tartva – némi osztrák kitekintéssel – sorra veszi Szombathely kerámiadíszes épületeit a legkorábbi ismert példáktól, a Bagolyvár gyönyörű terrakottáitól, a város historizáló épületein át egészen a századforduló grandiózus emlékéig, a Szent István park elpusztult neoreneszánsz szökőkútjáig.

A kiállított kerámiák és dokumentumok a következő magán- és intézményi gyűjteményekből származnak:

Dr. Otmar Rychlik (Bad Vöslau)

Pintér Bálint (Budapest)

Hesztera Aladár (Szombathely)

Spiegler Tibor (Szombathely)

Torjay Valter (Szombathely)

Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum

MNL Vas Vármegyei Levéltára (Szombathely)

Triestingtaler Heimatmuseum (Weissenbach an der Triesting)

A tárlat megtekinthető: 2023. április 6-ig